 Könyvbemutató
 Tartalom
Bevezető
Teljes kézikönyv
Összegzés
A kötet szerzői
|
A föderációkutatás, a svájci föderáció struktúráinak és működésének elemzése nem azért vált a kutatás folyamatában jelentőssé, mert Magyarország a föderalizmus és a decentralizáció egyértelmű útjára lépett volna, hanem azért, mert a 2008-tól kibontakozó globális és európai pénzügyi, majd gazdasági válságon az Európai Unió a föderalizmus irányába (is) tett lépésekkel kíván úrrá lenni:
- az európai és magyar politikai vitákban, elemzésekben a föderalizmus kérdése 2012-ben már egyre inkább megjelenik. Feltehetően minden érintett fél a maga megfogalmazott érdekeinek a bázisán viszonyul a pénzügyi-, a költségvetési stb. föderalizmus kérdésköréhez;
- a kutatás kezdetén megfogalmazott virtuális „Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet” létrehozása lehetőséget teremt arra, hogy meginduljanak az átfogó decentralizáció és föderalizmus elméleti kutatások, mert Magyarországot az Európai Unió tagjaként elemi módon érinteni fogja a pénzügyi-, a költségvetési föderáció alakulásának minden eleme, s ha a szélesebb körű föderáció problémája kerül napirendre, akkor választ kell adni a felvetődő kérdésekre.
A legátfogóbb magyar hasznosítási lehetőség: ha a magyar fél részéről tekintjük át a svájci struktúrákat, akkor arra a következtetésre juthatunk, hogy kialakult a tudatosságnak és a felelősségvállalásnak egy teljes sora: felelős polgár – felelős helyi önkormányzat – felelős kanton – felelős központi állam. Ha valamit átfogó értékként ma adaptálni akarunk a svájci tapasztalatokból, akkor az egyik megfontolandó és átvehető elem az a „felelősségrendszer”, amely magában hordozza az egyéni és közbizalmat, az átláthatóságra és követhetőségre való törekvést, valamint a demokratikus döntések,
végrehajtásuk és ellenőrzésük teljes láncolatát. |
VÁTI Nonprofit Kft.
